54. Milyen műveleti eljárások vannak a szárításhoz?

A szárítási műveletek során az acélcsövek oldószeres felhordására két elsődleges módszer létezik, mind hazai, mind nemzetközi szinten: a hengerlési módszer és a láncos adagolás. A szárítási eljárások némileg eltérnek ezeknél a megközelítéseknél, amint azt alább részletezzük: (1) Hengerlési módszer: Először is, oldószerbevonatú acélcsöveket kell szépen elhelyezni a szárítókemence előtti adagolóplatformon. A horganyzógép sebessége alapján, valamint a kemence hőmérsékletét és száradási idejét figyelembe véve a csöveket három, öt vagy több tételben helyezik el a kemence belsejében lévő állványon. A csövek ezután lassan gördülnek végig a ferde állványon a kemence közepe felé, találkozva az előzőleg megszáradt csövekkel anélkül, hogy átfednék őket (vagy átmenetileg forgó ütközőkampókon nyugszanak). Amikor a kemence nyomónyílásánál lévő csövek oldószerkoncentrációja eléri az előírt szabványt, az ütközőhorgokat elforgatják, hogy a csöveket a horganyzógép adagolóláncához vezessék, így biztosítva, hogy minden cső egymás után kerüljön horganyzásra.
Működés közben ügyeljen arra, hogy a szabálytalan méretű acélcsőcsoport vége egy vonalban legyen, mielőtt belépne a szárítókemencébe, és ennek az igazított végnek kell lennie annak, amelyet először merítettek a cinkfürdőbe.
(2) A láncos szállítási mód az oldószerrel bevont acélcsöveket először egyenletesen elrendezi a szárítókemence előtti adagolóplatformon, majd manuálisan vagy mechanikusan ráhelyezi a láncra, hogy a szárítókemencebe szállítsák. Az üzemelés során ügyelni kell arra is, hogy a szabálytalan méretű acélcsőcsoportok végeinek egy vonalba kerüljenek.