A kopásálló ötvözetből készült csövek különböző vastagságú kopásálló rétegeket tartalmaznak, amelyek általában 3 és 120 mm között mozognak, ami eltérő keménységi szintet eredményez. A közönséges ötvözött kopásálló csövekhez vagy más anyagokhoz képest az ötvözött kopásálló acélcsövek lényegesen nagyobb kopásállóságot mutatnak, messze felülmúlva a porlasztóhegesztéssel és hőpermetezéssel elért értéket. Ezeknek a csöveknek a kopásálló rétege kohászatilag van az aljzathoz kötve, így biztosítva a nagy tapadási szilárdságot.
A kopásálló réteg még ütés közben is képes elnyelni az energiát az ütési folyamat során, megakadályozva a leválást. Ez az intenzív rezgéssel és ütésekkel járó körülményekhez megfelelő képesség nem érhető el kopásálló öntött anyagokkal és kerámia anyagokkal.
Míg a közönséges horganyzott acélcsövek hőkezelésen vagy felületi karburáláson, nitridáláson stb. eshetnek át a felületi szilárdság növelése érdekében, az ilyen kopásálló ötvözetből készült csövek túlzottan nagy keménysége gyors hámláshoz vezethet, ami hátrányosan befolyásolja a kopásállóságot. Ezzel szemben egyes puhább anyagok jobb kopásállóságot mutathatnak.
Az ötvözetből készült kopásálló csövek kopásállósága elsősorban a kemény részecskék és a puha mátrix kombinációjából fakad. A kopási folyamat során néhány leváló anyag beleolvad a puha mátrixba, minimalizálva a felületi sérülést.
Ha a csőaljzat szerkezetének keménysége is nagy, akkor a ráeső csiszolószemcsék vagy egyéb anyagok mozgás közben egymáshoz csiszolódnak, meggyorsítva az aljzatszerkezet tönkremenetelét.
A horganyzott acélcsöveknél a keménység csak egy paraméter a sok közül, és a kémiai összetételük is szerepet játszik. A csőteljesítmény értékelésének kulcsfontosságú paramétereként azonban különös figyelmet érdemel.
