A cink bevonatok korróziós viselkedése a kültéri körülmények között elsősorban a levegő összetételétől, a páratartalomtól, az esőzésektől és más környezeti tényezőktől függ. A kültéri légkör az alábbiak szerint kategorizálható:
(1) Vidéki környezetek
A tiszta vidéki levegő általában minimális szennyező gázokat tartalmaz, az esőzések az elsődleges korróziós szerek. A zivatarok azonban olyan nitrogén -oxidokat generálnak, amelyek oldódnak az esővízben, hogy nitrát\/nitrit -ionokat és salétrom\/dinitrogénsavakat képezzenek. Ezek a savas komponensek felgyorsítják a cink -korróziót.
(2) Városi környezet
Megnövekedett CO₂ -szintek jellemzik (0. Ezek a szennyező anyagok korrozív feltételeket teremtenek a cink bevonatokhoz.
(3) Ipari környezet
Tartalmaznak szignifikáns SO₂ koncentrációkat, kénhordozó vegyületeket (nátrium-szulfát, kalcium-szulfát) és részecskék (korom, por). Ezek az elemek szinergetikusan felgyorsítják a cink -korrózió sebességét.
(4) Tengerparti környezet
A tengeri aeroszolokból származó és a naCl\/jodid-ionok (tengeri spray-ből) naCl\/jodid-ionokból származó klorid-ionok kloridban gazdag környezetet teremtenek. A szulfát -szennyeződést szintén általában kimutatják, mindegyik hozzájárul a fokozott korrózióhoz.
(5) Trópusi környezetek
A magas hőmérséklet és a váltakozó nedves\/száraz periódus elősegíti a viszonylag vastag cink -oxid (ZNO) védőréteg kialakulását. A jelentős hőmérsékleti ingadozásokkal rendelkező hosszan tartó esős évszakok azonban veszélyeztetik ennek a rétegnek a hatékonyságát.
A kültéri cink bevonatok fő korróziós termékei a következők:
Elsődleges termékek: cink -oxid (ZNO), cink -hidroxid [Zn (OH) ₂]
Másodlagos termékek: bázikus cink -karbonát [Zn₅ (OH) ₆ (CO₃) ₂], cink -szulfát (ZNSO₄)
