A cink salak elsősorban a cink és a vas közötti reakció terméke. Összetétele elsősorban a cink és vas kombinációja után keletkező vas-cink ötvözet fázisból áll. Ezért a cink salak általában körülbelül 3-6% vasat és körülbelül 94-97% cinket tartalmaz. Egyes tűzihorganyzási eljárásoknál ólmot adnak hozzá a horganyzóedény védelmére. Ilyen esetekben a cink salak 1,5-2% ólmot tartalmazhat (nem az összekevert ólomra vonatkozik). Általában az acélcsövek tűzihorganyzásánál szándékosan alumíniumot adnak hozzá, hogy fényes horganyzott réteget kapjanak. Ezért a cink salak bizonyos mennyiségű alumíniumot is tartalmazhat.
Az acélcsöveket csak előkezelés után lehet a cinkfürdőbe meríteni. Az előkezelés során a nem teljes tisztítás a vassók megtapadását okozhatja a horganyozandó acélcső felületén. A horganyzási hőmérsékleten a vasalapú anyagok, például acélcsövek, acél horganyzóedények és csőhorganyzógépek feloldódnak a cinkfürdőben. A vas- és cinkatomok kölcsönös diffúziója vas-cink ötvözet réteg kialakulását eredményezi. Közülük a fáziskristályok leválhatnak az aljzatról és lesüllyedhetnek a horganyzóedény aljára, felhalmozódva cink salakká. Az acélcsövek "száraz módszerrel" történő tűzihorganyzása során általában a cink salak mennyisége a teljes cinkfogyasztás 10-20%-át teszi ki.
A cink salak képződése során a reakciók a következők:
(1) Vassók által okozott reakciók
FeCl₂ + 8Zn → ZnCl₂ + FeZn
FeCl₂ + 14Zn → ZnCl₂ + FeZn1₂
(2) Acél által okozott reakciók
Fe₈C + 21Zn → 3FeZn₇ + CFe₈
C + 39Zn → 3Fe₈Zn₁₈ + C
