A cinkbevonatok korróziós viselkedése nem savas/lúgos atmoszférában jelentősen eltér a savas/lúgos atmoszférában tapasztaltaktól. Általánosságban elmondható, hogy savas vagy lúgos körülmények hiányában a cinkbevonat felülete érintkezésbe kerül a levegő oxigénjével, így cink-oxid (ZnO) képződik. Nedvesség jelenlétében cink-hidroxid [Zn(OH)2] is képződhet.
Ha a cinkbevonat felülete savas vagy lúgos atmoszférával érintkezik nedvességgel, cink-szulfáttal (ZnSO₂), cink-kloriddal (ZnCl2), cink-hidroxiddal [Zn(OH)2], cink-karbonáttal (ZnCO3, megjegyzés: a ZnCO8 nem érvényes kémiai képlet a cink-karbonátra), és más vegyületek is képződhetnek. A cinkbevonat korróziós sebessége az ezekből az atmoszférákból és vízből álló oldat pH-értékétől függően változik. Amint az a 1-1 ábrán látható, négy pH-érték régió van: pH 6 alatt az erősen savas régió a legnagyobb oldódási sebességgel; pH 6 és 12,5 között van az a stabil tartomány, ahol a cinkbevonat felületén lévő cinksók stabil védőfóliát képeznek; pH 12,5-13,5 a híg lúgos régió; pH 13,5 felett pedig az erősen lúgos régió. Látható, hogy a cinkbevonatok korróziós viselkedése nem savas/lúgos atmoszférában teljesen más, mint a savas/lúgos atmoszférában.
