Bevezetés az elektrokémiai korrózióba

Elektrokémiai korróziónak nevezzük azt a korróziót, amely akkor következik be, amikor egy fém elektrokémiai reakcióba lép egy elektrolittal. Az elektrokémiai korrózió folyamata során áram keletkezik. Az elektrokémiai korrózió a korrózió rendkívül elterjedt formája. Ilyen például a légköri korrózió és a talajkorrózió. Főleg abból adódik, hogy a fémfelületen számos mikro-galvanikus cella képződik a nyomokban előforduló szennyeződések (például szén és más fémrészecskék) és egy vékony elektrolit-oldatréteg miatt. Ha az alapfém reaktívabb, mint a szennyeződések, az alapfém feloldódik és korrodálódik. Amikor egy acélcső felületét nedves levegő éri, a vízgőz lecsapódik a felületen, miközben a levegőből szén-dioxidot szív fel, ami mikrogalvanikus cella jelenség kialakulásához és elektrokémiai korrózióhoz vezet.