A kültéri cinkbevonatok korróziója elsősorban olyan tényezőktől függ, mint a levegő jellege, a páratartalom és a csapadék. Ezért a kültéri levegő a következő kategóriákba sorolható:
(1) Vidéki környezet
Viszonylag jobb a tiszta vidéki levegő, mivel nem, vagy csak minimális mennyiségben tartalmaz káros szennyező anyagokat. Ezért a cinkbevonatok korrózióját okozó fő tényező az esővíz. Zivatarok során nitrogén-oxidok képződnek a levegőben, ami nitrátot és nitritet, salétromsavat és salétromsavat tartalmazó esővizet eredményez. Ezek a savas esővíz felgyorsítják a cinkbevonatok korrózióját.
(2) Városi környezet
A levegő viszonylag magas koncentrációban tartalmaz szén-dioxidot, {{0}},03% és 0,07 térfogat% között. Bár a koncentráció alacsony, szénsavat képezhet. Ezen túlmenően a szén elégetése során keletkező kipufogógázok, például kén-dioxid is jelen vannak. Ezek az anyagok könnyen korróziót okozhatnak a cinkbevonatokon.
(3) Ipari környezet
A levegő viszonylag nagy koncentrációban tartalmaz kén-dioxidot, valamint kénvegyületeket nátrium-szulfát és kalcium-szulfát formájában. Számos részecske is található benne, például korom és por. Ezek a tényezők felgyorsítják a cinkbevonatok korróziós sebességét.
(4) Tengerparti környezet
A levegő főleg kloridionokat tartalmaz, és mivel a tengervíz sót tartalmaz, az esővíz nátrium-kloridot és kis mennyiségű jódot tartalmaz. A mérések szerint bizonyos mennyiségű szulfátot is tartalmaz. Ezek az összetevők felgyorsítják a cinkbevonatok korrózióját.
(5) Trópusi környezet
A trópusi területeken a magas hőmérséklet és a hosszú száraz időszakok miatt gyakran bőséges csapadék esik. Ennek eredményeként vastag cink-oxid védőréteg képződik a cinkbevonatok felületén. Ha azonban az esős évszak túl hosszú és a hőmérséklet erősen ingadozik, akkor ennek a védőrétegnek nincs jelentős hatása a korrózióvédelemre.
A kültéri cinkbevonatok fő korróziós termékei a cink-oxid és a cink-hidroxid. Kisebb mértékben bázikus cink-karbonátot és cink-szulfátot is tartalmaznak.
