A horganyzott acélcsöveket gyakran használják olyan kritikus alkatrészek gyártásában, amelyek kivételes kopásállóságot és repedésállóságot igényelnek, annak ellenére, hogy jellemzőek, mint a nagy szívósság, kiváló hajlítási és hegesztési képességek. Az ötvözött kopásálló csövek kopásálló rétegének vastagsága változó, jellemzően 3 és 120 mm között mozog, ami eltérő keménységi szintet eredményez.
A közönséges ötvözött kopásálló csövekhez vagy más anyagokhoz képest az ötvözött kopásálló acélcsövek lényegesen nagyobb kopásállóságot mutatnak, messze felülmúlva a porlasztóhegesztéssel és hőpermetezéssel elért értéket. Ezeknek a csöveknek a kopásálló rétege kohászatilag van az aljzathoz kötve, erős kötési szilárdságot biztosítva.
A kopásálló réteg még ütés hatására is képes energiát felvenni a folyamat során, megakadályozva a leválást. Ez alkalmassá teszi őket az intenzív rezgéssel és ütésekkel járó alkalmazásokhoz, ami elérhetetlen öntött kopásálló anyagok és kerámia anyagok esetében.
Míg a közönséges horganyzott acélcsövek felületi szilárdsága hőkezeléssel, felületi karburizálással vagy nitridálással növelhető, a kopásálló ötvözetből készült csövek túlzottan nagy keménysége gyors repedéshez vezethet, ami hátrányosan befolyásolja a kopásállóságot. Paradox módon néhány lágyabb anyag jobb kopásállóságot mutathat.
Az ötvözetből készült kopásálló csövek kopásállósága elsősorban a kemény részecskék és a puha mátrix kombinációjából fakad. A kopási folyamat során minden levált anyag beépül a puha mátrixba, minimalizálva a felületi sérülést.
Ha a cső mátrixszerkezetének keménysége is nagy, a lehulló csiszolóanyagok vagy egyéb anyagok mozgás közben egymáshoz csiszolódhatnak, felgyorsítva a mátrixszerkezet tönkremenetelét. A horganyzott acélcsöveknél a keménység csak egy paraméter, és a kémiai összetétel is döntő szerepet játszik. A csővezeték teljesítményének kulcsmutatójaként fokozott figyelmet érdemel.
