Általában nem adnak alumíniumot a cinkfürdőhöz, ha a tűzihorganyzás "nedves eljárását" alkalmazzák. Ha alumíniumot adunk a cinkfürdőhöz, a cinkhez képest kisebb sűrűsége miatt az a cinkfürdő felületén lebeg. A "nedves eljárás" tűzihorganyzásban használt folyasztószert közvetlenül erre a horganyfürdő felületre helyezik. Következésképpen a folyasztószer először érintkezik a felületen lévő alumíniumréteggel, ami heves reakcióhoz vezet a kettő között, ami illékony alumínium-trikloridot eredményez. A reakcióegyenlet a következő:
3ZnCl₂ + 2Al → 3Zn + 2}AlCl₃↑
A fenti egyenletből látható, hogy a kevésbé reakcióképes cinket a reaktívabb alumínium helyettesíti vegyületében (ZnCl2), így alumínium-triklorid (AlCl3) keletkezik. Az alumínium-triklorid alacsony, 123 fokos hőmérsékleten is forrhat, így gyorsan elpárolog a folyósítószerből. Eközben az el nem párologtatott alumínium-triklorid oldhatatlan savakat és AICl3·NH3-t képezhet. Az AICl3·NH3 400 fokon felforrhat és elpárologhat. Mint fentebb említettük, az alumíniumvegyületek elpárolgása a folyasztószer jelentős klórtartalmának csökkenését eredményezi, ami szerepet játszik a horganyzás elősegítésében, ami a horganyzott acélcsövek felületén horganyzási foltok hiányát eredményezi.
